Hogy kezdődött?
Régi terv volt, hogy egyszer, egy kicsit hosszabb időre elmenjünk
valahová, ami más, mint Magyarországon, konkrétan Pécsen. Az
rögtön látszott, hogy Európában, a legtöbb helyen az élet, az
emberek, a kultúra nagyon hasonló az itthonihoz, tehát messzebbre
tekintettünk: leginkább Afrikára. Messze is van, más is,
egzotikus is, meleg is, akármi. Persze, ez csak egy vágy volt,
semmi több.
Végül, miközben
külföldi munkákat keresgéltem, akadtam rá egy hirdetésre,
miszerint a Mekelle Egyetem keres geoinformatikával foglalkozó
embert. Mekelle Etiópiában van, Etiópia pedig Afrikában.
Afrikában nem túl sok olyan ország van, ahová különösebb
fenntartások nélkül elmehet dolgozni egy átlagos európai a
családdal együtt. Etiópia az egyik ilyen. No, én tehát beadtam a
pályázatomat, amit elfogadtak, aztán egy Skype interjú
következett. Azután semmi, másfél hónapon át. Már régen el is
felejtettük az egészet és kezdtünk volna mást keresni, amikor
egy szeptemberi napon e-mailban értesítettek, hogy nyertem, engem
választottak. Mit mondjak, örültünk és nem csak azért, mert
kint az itthoni fizetés háromszorosát kapom majd, hanem azért is,
mert irány Afrika. Az csak később derült ki, hogy ez nem olyan
egyszerű.
Mi van az Afrikába
utazás előtt?
Az első lépés
világos, munkát kell találni. Ezt ki-ki a saját területén
megteheti, ott van az internet, erre is jó. A repülőre szállásig
azonban még van tennivaló. Először is, az Etiópiába
munkavállalás céljából beutazóknak munkavállalást lehetővé
tevő vízum, Business visa szükséges. Ehhez meghívólevél kell,
vagy szerződés. A szerződéshez pedig hitelesített oklevelek.
Többször is
hallottam olyasmit, hogy valakinek az egyetemi vagy főiskolai
oklevelét nem fogadták el külföldön, és ebből többen azt a
következtetést vonták le, hogy a magyar végzettséget külföldön
nem fogadják el. Ez azonban nem feltétlenül van így! Lehet
ugyanis, hogy a végzettséget elfogadnák, nincsen azzal semmi hiba,
hanem magát az ezt igazoló dokumentumot, az oklevelet nem fogadják
el. Legalábbis, amíg nincsen hitelesítve. A hitelesítés során a
magyar hatóságok (micsoda szépséges egy szó! Mindig csudálatos
öröm tölt el, hogy nem a közigazgatásban dolgozó hivatalnok
vagyok!) igazolást adnak arról, hogy a mondott oklevél valódi,
igazi, Magyarországon kiállított eredeti okmány, nem pedig
hamisítvány. (Figyeljük meg a gondolatmenetet: egy egyetemi
oklevél hiteles fordítása nem egyenértékű ezzel, hiszen attól
még az oklevélnek kinéző valamiről nem tudjuk, hogy hiteles-e,
csak, azt, hogy mi van ráírva magyarul.). Ezután elmegyünk vele a
külképviseletre, ami jelen esetben a Etiópia Tiszteletbeli Konzuli
Hivatala, ahol a konzul hitelesíti a hitelesítést, vagyis, hogy a
magyar hatóságok hitelesítése tényleg az, aminek látszik, nem
hamisítvány. A gyakorlatban ez így néz ki: első utunk vezessen
korán reggel az Oktatási Hivatalba, Budapest, Maros utca 19-21, a
Déli Pályaudvartól gyalog 10-15 perc. Az üvegajtó mögött
közepes méretű iroda, bent az asztalok mögött hölgyek.
Kifejezetten segítőkészek, nem több mint 5 perc alatt lehet
végezni az okmányokkal: megnézik, látják, hogy igazi, és máris
kerül rájuk egy-egy pecsét, hogy szerintük igazi. Azért kellett
ide jönnünk korán reggel, hogy legkésőbb 9-re végezzünk, mert
így még idejében, reggel 10 előtt a Külügyminisztérium Konzuli
Szolgálatához érünk. Itt, a Nagy Imre tér 4 szám alatt fogják
még egyszer hitelesíteni az okmányokat (nekem két okmányom volt,
egy egyetemi végzettséget igazoló és egy Ph.D.). Szóval, érjünk
ide hamar, akár gyalog, akár metróval és válasszuk a déli
bejáratot. Itt rendes rendőri ellenőrzés után lehet belépni
(fémdetektor is van) és egy kis előtérbe kerülünk. Kapunk
sorszámot is, aztán ki kell tölteni egy űrlapot. Amikor sorra
kerülünk, odaadják az okmányokat, az űrlapot és hitelesítendő
okmányonként 5500 Ft-ot. Figyelem: csak készpénz jó, mást nem
fogadnak el! Ennyi az egész, délután háromra kell visszamenni az
újabb pecsétekkel ellátott dokumentumokért. Ezután jöhet az
etióp konzul, ha ráér. Ugyanis tiszteletbeli konzul, egyébként
pedig orvos és dolgozik, mint a legtöbbünk. Szóval, előzetesen
egyeztetni kell vele, hogy melyik nap délutánja jó neki, ha
egyáltalán jó a délután. Ha igen, nyertünk, ha nem, lehet
máskor lemenni Pestre (kivéve persze annak, aki ott lakik). Én
például nem nyertem. Elérhetősége: ethiopia.hu. Kedves,
segítőkész ember. Na, most ő is lepecsételi a papírokat, amik
ezután már nagyon hivatalosan fognak kinézni. Ez, ha jól
emlékszek, 7500 Ft/okmány. Az így lepecsételt papírokat az ember
lefényképezi, vagy szkenneli, vagy valami és elküldi a fogadó
intézménynek, ahol most már látják, hogy valódi végzettséggel
állanak szemben, nem pedig valami rút ármányról van szó és
elkészítik a meghívólevelet, amit szintén e-mailen elküldenek.
Mindenképpen szükséges, hogy a meghívólevelet a fogadó fél le
is pecsételje! A megkapott levelet színesben(!) kinyomtatva
elvisszük a konzulhoz, aki ezek után kiállítja a Business
vízumot: ha három hónaposat kérünk, az 55000 Ft, ha egyéveset,
az 95000 Ft. Lényeges egyébként, hogy az útlevél legalább addig
érvényes legyen, mint a kért vízum, erre figyelni kell. Ja, a
vízumhoz kell két sima, hagyományos papír igazolványkép is, de
ezt sima színes nyomtatóval is meg lehet oldani. Hát, ez az első
lépés.
Itt a képeken látszik két szép, hitelesített dokumentum.
Vagyis, már eddig
is kiadásaink vannak, de fizetés még nincsen: a Budapestre való
leutazás költségei, a hitelesítési díjak és a vízum díja.
Jó, ha ezzel
párhuzamosan elkezdődnek a védőoltások is. Erre a megye
oltóközpontokban van lehetőség, ki-ki a saját megyeszékhelyén
találja a megfelelőt. A pécsiek a városközpontban vannak, az
ÁNTSZ irodáit is magában foglaló nagy kék irodaházban
(egyeztessünk időpontot!).
A szükséges
oltásokat meg kell beszélni az ottani orvossal: a pécsi nagyon
aranyos, igazán kedves doktornő, csak ajánlani tudom. Érdekesség
képpen: Etiópiába beutazóknak nem kell kötelező oltásokon
átesni, csak javasoltak a védőoltások. A felföldön nem sok
betegség van, mert hűvösebb és szelesebb annál, mint amit a
szúnyogok szeretnek, de persze az elővigyázatosság nem árt. Ez
a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alábbi oltásokat fogják
javasolni: sárgaláz, diftéria, tetanusz, polyomyelitisz,
hepatitisz A és B, tífusz, meningococcus. Én ezeket három
alkalommal kaptam, más se számítson sokkal kevesebbre, de ekkor is
úgy, hogy két alkalommal mindkét karjába kap oltást. A sárgaláz
elleni oltás legyengített élő kórokozókkal történik, úgyhogy
előbb alá kell írni egy nyilatkozatot, miszerint tudomásul
vesszük az esetleges mellékhatásokat (rosszullét, szövődmények,
ritkán halál). Persze nem nagyon vannak ilyen mellékhatások. A
sárgaláz oltásnak viszont tényleg van mellékhatása, egy esetleg
két napig. Van, aki belázasodik, én azonban csak egy egészen
szokatlan, még sosem tapasztalt tompaságot tapasztaltam. Az ember
képes csak úgy meredni maga elé és tökéletesen eltompulva
semmit sem csinálni. Nem túl kellemetlen élmény, de nagyon
érdekes átélni. Nem olyan, mint a fáradtság, vagy a lázas
állapot, hanem egy mély, eddig nem tapasztalt tompaság, lassúság.
Aztán másnap estére nyomtalanul el is múlik.
Ha ez mind megvan,
már csak a repülőjegyet kell megvenni. A legjobb az Etiopian
Airlies-szal menni. Nagyon modern gépeik vannak (Boeing
Dreamliners), nem drága, és 24 órával a járat indulása előtt
is le lehet mondani az utat, egy minimlis díj ellenében (valami 30
dollár, vagy mennyi?). Én a jegyet Pécsen a Tensi Utazási
Irodában vettem a Jókai utcában. Ezt csak azért írom így ki,
mert nagyon kedvesek voltak az ott dolgozók, segítőkészek, csak
ajánlani tudom őket! A legjobb a Bécsből (Schwechat) induló,
közvetlenül Addis-Ababa-ba menő járat. A jegy 120000-130000 Ft
között van, a gép nem sokkal éjfél előtt indul és
Kelet-Afrikai Idő szerint 6:50 kor érkezik Addis-ba.
Hát, ezek az
előkészületek, míg az ember kijut Etiópiába. Pontosabban, csak
az előkészületek egik része. Nem esett szó a családról, a
munkahelyről, a barátokról. Pedig ezek fognak a legjobban
hiányozni az első időkben, de nem is akármennyire.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése